Étrend-kiegészítő helyesírása: egyben, külön vagy kötőjellel?

2026.02.06. 23

Kategória: SZNCIA Akadémia

Címkék: #Cellár László, Linkcsomag.hu

Étrend-kiegészítő helyesírása: egyben, külön vagy kötőjellel?

Hogyan írjuk helyesen az étrend-kiegészítő szót? Egyben, külön, kötőjellel? Nem mindegy!

Az étrend-kiegészítő kifejezés helyesírása sokak számára egy bizonytalan pont, pedig a kifejezés nap mint nap megjelenik reklámokban, webáruházakban, cikkekben, termékleírásokban és jogi szövegekben is. Gyakori kérdés, hogy egyben, külön vagy kötőjellel kell-e írni, illetve hogy mi számít nyelvtanilag és szakmailag helyes megoldásnak.

A bizonytalanság oka részben az, hogy az „étrend” és a „kiegészítő” önálló jelentéssel bíró szavak, ugyanakkor együtt egy jól körülhatárolt fogalmat, egy jogilag is meghatározott terméktípust jelölnek. A magyar helyesírás szabályai pedig eltérően kezelik az ilyen típusú összetételeket attól függően, milyen jelentésviszony áll fenn a tagok között.

Ebben a cikkben egyértelmű választ kapsz arra, hogyan kell helyesen írni az „étrend-kiegészítő” szót, mit jelent pontosan a kifejezés, és miben különbözik a gyakran használt táplálékkiegészítő megnevezéstől.

Irány a webshop. Márkák, akik már a tudatos tájékoztatást választották.

Megnézem a csatlakozás feltételeit.

Hogyan írjuk helyesen? Egyben, külön vagy kötőjellel?

Az „étrend-kiegészítő” szó helyes írásmódja kötőjeles: étrend-kiegészítő.

Ez a forma felel meg a magyar helyesírás szabályainak és a szakmai, jogi használatnak is.

A magyarázat a magyar helyesírás egyértelmű szabályain alapul. Az étrend-kiegészítő kötőjeles írásmódja felel meg a magyar helyesírás szabályai (AkH.) 139. pontjának, amely az összetett szavak kötőjeles tagolását szabályozza.

Ebben az esetben három összetételi tag kapcsolódik egymáshoz: az „étrend”, a „kiegészít” és a „-ő” képzővel létrejött főnévi alak. Az így kialakuló szó szótagszáma meghaladja a hatot, ezért a helyesírási szabályok szerint kötőjellel kell tagolni az összetételt.

Fontos kitétel, hogy az egy szótagú igekötő nem számít külön összetételi tagnak, így a kötőjeles írásmód megítélésekor ezt nem kell figyelembe venni. A döntő szempont ebben az esetben az összetett szó hossza és szerkezete.

Fontos különbségek:

– Étrend-kiegészítő: helyes, szabályos, szakmailag elfogadott
– Étrendkiegészítő: gyakran látott, de hibás írásmód
– Étrend kiegészítő: hibás írásmód

A kötőjel nem stilisztikai kérdés, hanem jelentésmegkülönböztető elem. Az „étrend-kiegészítő” nem egyszerűen egy „kiegészítő”, ami történetesen az étrendhez kapcsolódik, hanem egy konkrét termékkategória, amelyre jogszabályi definíció is vonatkozik.

Ezért használják következetesen ezt a formát:

– hivatalos jogi szövegek
– hatósági állásfoglalások
– szakmai publikációk
– hiteles egészségügyi és táplálkozástudományi tartalmak

Mit jelent az étrend-kiegészítő szó? Hogyan alakult ki és kapta meg mai jelentését?

Az étrend-kiegészítő olyan élelmiszer-típus, amelynek célja a normál étrend kiegészítése koncentrált tápanyagokkal vagy egyéb, élettani hatással rendelkező anyagokkal. Ide tartoznak többek között a vitaminok, ásványi anyagok, aminosavak, zsírsavak, gyógynövények és gyógygombák kivonatai.

Ez nem köznyelvi meghatározás, hanem jogilag rögzített fogalom. Magyarországon és az Európai Unióban az étrend-kiegészítők az élelmiszerjog hatálya alá tartoznak, nem minősülnek gyógyszernek, és nem gyógyító céllal kerülnek forgalomba.

A kifejezés kialakulása szorosan összefügg a modern táplálkozástudomány fejlődésével. Ahogy egyre világosabbá vált, hogy a mindennapi étrend nem minden esetben fedezi optimálisan a szervezet mikrotápanyag-szükségletét, megjelent az igény olyan termékekre, amelyek célzottan pótolják a hiányzó összetevőket. Erre született meg az „étrend-kiegészítő” fogalom.

A mai jelentését több tényező rögzítette:

– jogszabályi definíciók
– hatósági besorolások
– tudományos és szakmai konszenzus

Az étrend-kiegészítő nem gyógyszer, nem csodaszer, hanem koncentrált tápanyagforrás, amely az egészséges étrend részeként értelmezhető.

Ez a pontos jelentéstartalom indokolja azt is, hogy a kifejezést következetesen, kötőjellel írjuk, hiszen egy egységes, önálló fogalomról van szó.

Étrend-kiegészítő vagy táplálékkiegészítő: mi a különbség a kifejezések között?

A két kifejezést a mindennapi nyelvhasználat gyakran szinonimaként kezeli, azonban szakmailag és jogilag nem egyenértékűek.

Az étrend-kiegészítő a hivatalos, jogszabályban rögzített megnevezés. Ez az a forma, amelyet a hatóságok, a gyártók, a szakmai szervezetek és a hiteles források is használnak. Amikor egy termék címkéjén, webáruházban vagy jogi dokumentumban jelenik meg a megnevezés, az szinte kizárólag az „étrend-kiegészítő” lesz.

A táplálékkiegészítő ezzel szemben egy köznyelvi, lazább kifejezés, amelynek nincs pontos jogi definíciója. Jelentése általában érthető, de nem egyértelmű, és nem alkalmas hivatalos besorolásra.

A legfontosabb különbségek:

– az étrend-kiegészítő jogilag meghatározott fogalom
– a táplálékkiegészítő inkább leíró, hétköznapi szóhasználat
– hivatalos kommunikációban az „étrend-kiegészítő” a helyes forma