B3-vitamin (niacin) és a koleszterin: Tényleg csökkenti a vérzsírszintet?

A szív- és érrendszeri megbetegedések hátterében az egyik leggyakoribb rizikófaktor a felborult vérzsírszint, vagyis az emelkedett koleszterin. Amikor a laboreredményeken a „rossz” koleszterinként ismert LDL vagy a trigliceridek szintje átlépi az optimális határt, az orvosok gyakran szintetikus koleszterincsökkentőket (sztatinokat) írnak fel.

Létezik azonban egy teljesen természetes, esszenciális mikrotápanyag, amelyet a kardiológia évtizedek óta használ a lipidprofil javítására: ez a B3-vitamin, közismertebb nevén a niacin. De vajon valóban képes egy egyszerű vitamin felvenni a harcot a magas vérzsírszinttel, és kiválthatja-e a gyógyszeres kezelést? Ebben a cikkben tudományos alapossággal járjuk körbe a niacin és a koleszterin kapcsolatát.

Mi az a B3-vitamin (niacin) és hogyan befolyásolja a koleszterinszintet?

A B3-vitamin egy vízben oldódó vitamin, amely alapvető szerepet játszik a sejtek energiatermelő folyamataiban, a DNS-javításban és az idegrendszer működésében. Két fő kémiai formában fordul elő az étrend-kiegészítőkben: nikotinamidként (niacinamid) és nikotinsavként.

A koleszterinszint szempontjából ez a megkülönböztetés kritikus fontosságú. Kizárólag a nikotinsav forma rendelkezik vérzsírcsökkentő hatással. A nikotinamid, bár kiválóan alkalmas a vitaminhiány megelőzésére (pellagra ellen), egyáltalán nem befolyásolja a lipidek szintjét.

A nikotinsav a zsírszövetekben fejti ki hatását: gátolja a szabad zsírsavak felszabadulását, aminek köszönhetően a máj kevesebb VLDL (nagyon alacsony sűrűségű) koleszterint termel. Mivel az LDL koleszterin a VLDL-ből alakul ki, a folyamat végén a vér LDL-szintje is csökkenni fog.

Mekkora adag B3-vitamin szükséges a koleszterincsökkentő hatáshoz?

Fontos tisztázni, hogy a hagyományos multivitaminokban található, az alapvető szükségletek fedezésére szolgáló napi adag (felnőtteknek kb. 14-16 mg) teljesen hatástalan a koleszterin ellen.

A koleszterincsökkentő hatás eléréséhez a niacint terápiás, farmakológiai dózisban kell alkalmazni. Ez a gyakorlatban a következőket jelenti:

• Kezdő adag: Általában napi 250-500 mg, amelyet fokozatosan, több hét alatt emelnek.

• Terápiás tartomány: Napi 1000 mg és 3000 mg (1-3 gramm) között.

Mivel ekkora mennyiség már nem vitamin kiegészítésnek, hanem komoly gyógyszeres terápiának minősül, a nagy dózisú niacin szedése kizárólag orvosi felügyelet és rendszeres laborvizsgálatok mellett megengedett.

Hogyan hat a niacin a lipidprofilra?

A niacin egyedülálló tulajdonsága a kardiometabolikus medicinában, hogy a vérzsírok szinte minden komponensére kedvező hatást gyakorol. Míg a sztatinok elsősorban az LDL szintjét vágják vissza, a niacin komplexebb módon rendezi át a lipidprofilt:

A nagy dózisú niacin mellékhatásai

Bár a fenti táblázat rendkívül impresszív, a nagy dózisú niacin alkalmazása a gyakorlatban jelentősen háttérbe szorult a mellékhatások és a klinikai végpont-kutatások eredményei miatt.

1. A „niacin Flush” (bőrpír és forróság)

A nikotinsav szedésének leggyakoribb, szinte mindenkinél jelentkező mellékhatása az intenzív bőrpír. A bevételt követő 20-30 percben a fejen, nyakon és mellkason a hajszálerek hirtelen kitágulnak, ami erős forróságérzettel, bizsergéssel, vörösödéssel és viszketéssel jár. Bár ez a jelenség ártalmatlan és 1-2 óra alatt elmúlik (a prosztaglandinok felszabadulása okozza), a betegek többsége számára rendkívül ijesztő és nehezen tolerálható.

2. Májkárosodás veszélye

A grammos nagyságrendű niacin terheli a májat. Különösen a nyújtott felszívódású (sustained-release) készítmények esetében áll fenn a májenzimek (AST, ALT) megemelkedésének, súlyos esetben a hepatotoxicitásnak a kockázata.

3. Inzulinrezisztencia és vércukorszint-emelkedés

A nagy dózisú niacin rontja a sejtek inzulinérzékenységét, ami megemelheti az éhgyomri vércukorszintet. Emiatt prediabetes vagy 2-es típusú cukorbetegség esetén a niacin alkalmazása fokozott óvatosságot igényel.

4. Emésztőrendszeri panaszok és köszvény

Gyakori mellékhatás a gyomorégés, hányinger és a gyomorfekély belobbanása. Emellett a niacin verseng a húgysavval a vesében a kiválasztásért, így megemeli a vér húgysavszintjét, ami köszvényes rohamot provokálhat.

Szerző: Cellár László

Források

• https://link.springer.com/article/10.2165/00129784-200707050-00002

• https://www.jacc.org/doi/10.1016/j.jacc.2013.04.032

• https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa1300955

• https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa1107579

• https://heart.bmj.com/content/102/3/198